Szocreál stílus, szocreál bútorok

Szocreál

Szocreál stílus

A stílus története a II. világháborút követő időszakra vezethető vissza, amikor az iparosodott világból adódóan egyszerű geometriai formákat és az uniformizálást helyezték előtérbe. Ez a stílus is a Bauhaus iskolára épült tervezési és termelési gyakorlatokon alapul. Célja, hogy a romba döntött világot rövid idő alatt újjáépítse, az elveszett, megsemmisült használati tárgyakat pótolják és az életkörülményeket kedvezőbbé tegyék. Így épültek fel világszerte a ma ismert lakótelepek, így indulhatott meg a mindenki számára hozzáférhető használati tárgyak tömeggyártása.

Akkoriban épültek azok az igazi sátortetős kockaházak, panellakások, lapostetős épületek. Erkélyek és kiugrók a homlokzat egyhangúságát nem zavarják, ha vannak is kicsik és jellegtelenek. Az egyforma ablakok egyenletes kiosztását legfeljebb dísz nélküli műkőpárkányok keretezik. Ezek a megjelenési formák éppen így jellemzőek a francia, dán, svéd, német és más országok abban az időben megvalósított szociális épületeire is.

A lakások jellemzően sok kis helyiségből állnak. Rengeteg típusterv készült, amiből az akkori építtető építkezés előtt választott magának egyet. Akkoriban kezdték el szabályozni az egyes helyiségek négyzetméter igényét, belmagasságát, megvilágítását és egyéb paramétereit. A bútorgyártás is ehhez a szabályozáshoz igazodik, formavilága a sarkos és szögletes, melyek frontfelületeinek mintázata mutatott némi változatosságot. Ezek többnyire színesek, esetleg fafurnérosak. Néha különféle vasalatokkal próbálták az esztétikai élményt növelni. Az elemek jól variálhatók, de mindig a nagyipari gyárthatóság kerül előtérbe a funkció és a forma és a megjelenés hátrányára. A felhasználásra kerülő anyagok is mind a gyáripar által előállított alapanyagok, mint például a faforgácslap, farostlemez, laminált bútorlapok.